A Kanári-szigetek nevét a rómaiak adták, bár ők az őslakosok által tartott óriási kutyák után "Kutya-szigeteknek" nevezték el a szigetcsoportot (a latin canis=kutya szó eltorzításával). Így lett Kanári a kutyából, és később így lett madárnév a szigetnévből. A fénymag (angolul: canary seed) szintén erről a szigetről származik: ez az egyéves pázsitfűféle a kanári madár kedvenc  csemegéje.

A legszebb hangú madár

A kanári egyike a "legkellemesebben" éneklő madaraknak, ezért nagyon elterjedt a madárkedvelők körében. Az eredeti vad faj háta sárgászöld, szürkés tollakkal keverve, hasa citromsárga-fehéres, szárnyai és farka feketések. Azonban a domesztikált (háziasított) változat rengeteg színben és formában létezik. Testhossza 12-13 cm, szárnya 7 cm, farkhossza 6 cm.

Könnyen feltalálja magát

Táplálékát főként veteménymagvak alkotják, de kedveli a zöld növényi részeket és a gyümölcsöket is. Fogságban is könnyen feltalálja magát,  - főként kölest, fénymagot és egyéb apró magvakat fogyaszt - ilyenkor azonban egészítsük ki táplálékát lágyeleséggel is (például főtt tojással).

A kanári igényesebb a tartási körülményekre, mint a papagáj. Hosszú életű madár: kellő gondoskodás mellet 20 évig is élvezhetjük társaságát.

Fészekrakás

Ha párban tartjuk, március környékén számíthatunk a fészekrakásra. A kanári nyitott fészket készít, ezért a fogságban segítenünk kell neki az "építőanyagok" beszerzésében. A fészkelő tálcát béleljük ki puha anyaggal, például filccel. Egyéb természetes anyagok is jól jönnek a tojónak, hogy berendezze kényelmes otthonát. Erre ideális anyag a papírzsebkendő, széna vagy a rongy. Figyeljünk arra,hogy az anyagokba soha ne gabalyodjon bele a madár lába. A kanári átlagosan 4-5 tojást rak, melyekből a kelés 13 nap elteltével várható. A fiókák elválasztása a 25-30. napon történhet meg, mert ekkor már képesek önálló táplálkozásra.